1. mítosz: napi 8 pohár vizet kell innom

Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, nem kell folyamatosan számolni a vízbevitelt. Ez alól persze kivétel a súlyos betegségek utáni lábadozás vagy bizonyos gyógyszerek szedése. Egyébként elég, ha a vizeletünk színére figyelünk: ha nagyon sötét, akkor valószínűleg keveset iszunk, ha világossárga, akkor minden rendben. Arra viszont érdemes figyelni, hogy sose szomjazzunk sokáig, igyunk vizet minden alkalommal, amikor ingert érzünk.

2. mítosz: a tojástól felmegy a koleszterinem

Nem igaz. A tojás talán a legjobb természetes fehérjeforrás, Omega-3 tartalma miatt rendkívül egészséges a szívnek, és napi kettő darab elfogyasztása semmilyen hatással nincs a vérkoleszterinszintre. Nyugodtan fogyasszunk tehát tojást naponta reggelire.

3. mítosz: az izzadásgátló dezodor rákkeltő

Nehogy beleizzadjunk ebbe a butaságba! Néhány kutatás vizsgálja ugyan, hogy a hónalj bőrén keresztül bejuthatnak-e a hatóanyagok például az emlő szöveteibe, de semmilyen használható bizonyíték nem utal arra, hogy bármilyen összefüggésben lennének a daganatos betegségekkel. A témáról magyarul bővebben ITT olvashatsz.

4. mítosz: ha fázunk, hamar megfázunk

Anyukám azt mondta, mindig öltözzek melegen, különben beteg leszek. Hát, a legújabb tudományos vélekedések szerint megfázás nem is létezik: bakteriális és vírusos fertőzések okozzák minden esetben azokat a betegségeket, amelyeket ebbe a kategóriába sorol a köznyelv. Sőt, a kinti hidegben kevésbé terjednek a különböző kórokozók, mint például egy jól fűtött irodai környezetben.

5. mítosz: a multivitaminok szedése fontos

A multivitaminok segíthetnek az immunrendszer erősítésében, de csak akkor, ha mellettük változatos és vegyes étrendet fogyasztunk, odafigyelünk a rendszeres testmozgásra és eleget alszunk. Ha viszont így teszünk, sok szükségünk nem lesz a többezerforintos óriástablettákra. Terhesség alatt viszont mindenképp szedjünk folsavat, ha pedig az orvosunk javasolja, vitaminokat bármikor lehet.

6. mítosz: a reggelizz, ha fogyni akarsz

Mi azt ajánljuk, hogy mindenképp reggelizz, főleg fehérjét és zsírt vigyél be, kenyeret csak keveset és teljes kiőrlésűt, a gabonapelyheket és más cukros dolgokat pedig kerüld el. Ha nem szeretsz reggelizni, igyál sok vizet felkelés után, kicsit később pedig egy almát egyél. Éhgyomorra kávézni sem szerencsés.

A súlyvesztéssel való összefüggés egyébként nincs rendesen alátámasztva. Mindenesetre vannak olyan kutatások, amik a reggelifogyasztás és a napközbeni kalóriabevitel összefüggéseit vizsgálják. A Cornell Egyetem például készített egyet. Eszerint akik nem reggeliznek, átlagosan 400 kilokalóriával kevesebb energiát visznek be. A valóság valahol középen lehet, mert sokaknál a rendszeres mértékletes reggelizés megelőzi a napközbeni túlevést és egyeseknek igenis segít a fogyásban.

7. mítosz: a zöld zsebkendőtartalom fertőzésre utal

A kutatások szerint a sárga vagy zöld orrváladék kissé gyakoribb bizonyos bakteriális fertőzések esetén, viszont semmiképp sem biztos jelzője azoknak. Szóval nem épp egy laborvizsgálat. Egy szinusz fertőzés tiszta nyálkát eredményez, míg az általános náthánál ez zöldre vált.

8. mítosz: a cukortól a gyerekek túlpörögnek

Ami igaz: a sok cukor káros a gyerekek szervezetének. A túlzott aktivitásnak, pláne a hiperaktivitásnak (ADHD) azonban ehhez nincs köze. A közvélekedés azonban annyira elterjedt, hogy a szülők várják, hogy a sok cukrot elfogyasztott gyerek rossz legyen, így aztán észre is veszik, ha tényleg az. Tudományosan alátámasztott összefüggés azonban nincs.

9. mítosz: a vécéülőkétől betegségeket kaphatunk

Valójában a nyilvános vécék egyik legtisztább pontja éppen az ülőke, ezt rendszeresen fertőtlenítik. Sokkal több baktérium van a padlón, amit éppen csak feltörölnek, a lehúzó fogantyúján és a kilincseken, amiket jó eséllyel sosem tisztítanak, cserébe sokan összefogdosnak. Ez egyébként igaz a vécépapírgurigákra is. Nyilvános vécékben persze azért ne üljünk le, ha nem feltétlenül muszáj, de sokkal fontosabb, hogy csak papírtörlővel fogjuk meg a kilincset, dolgunk végeztével pedig mossunk kezet szappannal (a kézfertőtlenítő sem ördögtől való).

10. mítosz: az ujjak ropogtatása az ízületek károsodását idézi elő

Teljesen fals információ. A ropogó hang nem a csontok vagy a porcok egymáshoz dörzsölődéséből keletkezik, hanem a csontok között keletkező apró gázbuborékokból. Az artrózishoz mindenesetre ennek a hangnak semmi köze, legföljebb a körülötted lévőket idegesíted vele. Persze abban az esetben, ha az ízületek fájnak is, mindenképp keress fel szakorvost!