Egy kutya a legjobb futótárs lehet. Az ebek lelkesek, tele vannak energiával, és biztosan soha nem mondanak nemet, ha megkérjük őket, hogy fussanak velünk. Azt azért érdemes tudni, hogy más és más kutyák máshogy viszonyulnak a futáshoz, és néhány szabályt mindenképpen érdemes betartani a kutyás futáskor.

1. Ismerd a kutyád, vedd figyelembe a határait!

Nagyon fontos tényező a kutya kora. Ökölszabály, hogy nagyon fiatal és nagyon öreg ebekkel nem futunk, mert az ő fizikai felépítésük erre nem alkalmas. A kölykök fejlődő csontozata és izomzata nem teszi ezt lehetővé, így nagyon fontos megvárni, amíg felnőnek. Legalább 1 éves korig. Felső korhatár nincs meghatározva, de ha a kutya hajlamos a kifáradásra, érdemes állatorvos véleményét kikérni.

A kutya fajtája még a kornál is fontosabb meghatározó tényező. Nagy távolságokat, akár több mint 10 kilométert képesek és szeretnek futni a vadász- és terelőkutyák, így például a Jack Russel, a Pointer, a Border Collie. Közepes távolságokon (5-10 km) lehetnek jó partnerek a vérebek, a retrieverek, az agárok vagy a pitbullok, míg egyáltalán nem ajánlottak az óriás termetű fajták (német dog), a nagyon kis testűek (csivava) és túlmelegedésre hajlamosak (francia bulldog, mopsz).

A szőrös haver egészségi állapotának figyelembe vétele elengedhetetlen, hiszen a futás nagy fizikai igénybevételnek teszi ki őt. Túlsúlyos ebeket futtatás előtt fogyókúrára kell fogni, mert a hirtelen megnövekedett terhelés akár végzetes is lehet számukra. Csípődiszpláziában vagy ízületi gyulladásban szenvedő kutyákat nem szabad futtatni.

És persze mindezeken felül ott van még a tény, hogy minden kutya egyéniség. Elképzelhető, hogy a tiéd nem szeret futni, minden bokornál megáll szaglászni, vagy inkább a mókusokat kergetné. Ebben az esetben kár a dolgot erőltetni.

2. Haladjatok edzésterv alapján!

A kulcs a sikeres együttfutáshoz a lassú haladásban rejlik. A kezdő futók számára általánosan ajánlott futás-séta váltogatás a kutyákra is alkalmazandó.

Kezdjétek napi legalább 2 kilométer sétával, így a kutya pár hét alatt alapvető edzettséget szerez és hozzászokik az úthoz. Fokozatosan válts át heti néhány sétát lassú kocogássá, közben figyeld az állatot, hogy képes-e megfelelően alkalmazkodni a változásokhoz. Ha az eb nagyon fáradtnak látszik vagy megtagadja az együttműködést, vissza kell venni a tempóból. Fokozatosan az összes sétát fel lehet váltani kocogással, majd jöhet a gyorsaság fokozása és az egyre nagyobb távolságok. Minden héten adj neki egy-két nap pihenőt.

3. Mindig legyen nálad víz és póráz!

Még akkor is javasolt az állandó pórázhasználat, ha a te kutyád a legjóbban nevelt és legmelegebb szívű teremtés a világon. Futáshoz speciális, a testedre rögzíthető pórázok kaphatók, itt a visszahúzós (pl. Flexi) változatok használata érthető okok miatt nem ajánlott. Soha ne (általában se) tegyél a kutyára fojtónyakörvet, ez neki kínzás és futásnál nagyon sérülésveszélyes is. A póráz 2 méter körüli legyen és egy hagyományos nyakörvre vagy (inkább) futóhámra csatlakoztasd. A kutyádnak nálad is jobban szüksége van folyadékra a futás során: vigyél magaddal összecsukható itatót és vizet, vagy válassz olyan utat, ahol az ebnek lehetősége van hozzáférni tiszta ivóvízhez.

(fotó: www.livestrong.com)

4. Ügyelj mindkettőtök biztonságára!

A kutyás futás nagyon jót tesz mindkettőtöknek, de figyelj oda az egészségetekre. Fussatok olyan távot és sebességen, ami mindkettőtök fitneszének megfelel, senkire nem veszélyes. Inkább puha talajon kocogjatok, kerüljétek az aszfaltot, főként pedig a betont, nyáron a forró felületek égési sérüléseket okozhatnak a tappancsokon. Minden futás után ellenőrizd a kutyatalpat, nem szúrta-e meg valami, nincs-e sérülése, nem szorult-e toklász vagy más növényi származék az ujjak közé. A legmelegebb nyári napokon inkább maradjatok otthon, mindkettőtök jobban jár.

Ha bármilyen szokatlant veszel észre a kutya viselkedésében, légzése nehéz, szája habzik, szeme üveges, azonnal lépj kapcsolatba az állatorvosoddal!

5. Élvezd!

Ha a kutyád végre elsajátította a közös futás művészetét és a pórázon kísérés tudományában is doktori fokozatot érdemelne, megkaptad életed legjobb edzőpartnerét. Figyelj rá oda mindig, becsüld meg, keresd az ő örömét és a sajátodat egyszerre! A jó jel, ha örömében csóválni és ugatni kezd, amikor meglátja, hogy előveszed a futópórázát, de ha nem mindig látod lelkesnek, nyugodtan adhatsz néha neki egy-egy pihenőnapot is.

Hosszú távon a kutyás edzés távol tartja a fölösleges kilókat, meghosszabbítja az életet és egészségesség és vidámmá tesz – mindkettőtöket. Csak így tovább!